Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
fragments

Egy szerelmes bolond vallomása

Shandorus · 2 hónapja
Minden reggel arra eszmélek
Kereslek téged, de úgysem lellek.
Álmaiban mosolyod fényét veted rám,
De ébren létben árnyékod sem látom már.

Megértem, hogy nem kellek,
De szívem még mindig üvölt érted.
Vágyom rád, de tudom hogy nem lesz
Folytatása a paradicsommal veled.

Nem tudom hogyan,
De vissza akarom kapni
Azt boldogságot, amit te tudtál adni.
Mert több ilyen nem lesz az tuti.

Kapcsolatunk minden percét
Kacér beszélgetések minden üzenetét,
Forró csókcsaták minden érintését,
Vágyom újra, a szívem pedig ég.

Tudom, hogy nem akarsz
Tudom, nem vagyok az,
Aki a szíved megdobbantja,
De te az enyémet már régen elloptad.

Remélem megtalálod,
Őszintén kívánom,
Azt a szerencsés barmot,
Aki téged boldoggá varázsol.

Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Shandorus
,,Valaki messziről, akit láttál már, vagy ismersz is talán, de a valodi arcom sosem fedem fel. Szemtől szemben mindig attól félek mikor omlik össze minden előttem. Ezért nézem éjjelente A csillagos eget, Hátha meglátom az utamat előttem." Üdvözlet. Egy eltévedt lélek vagyok, aki élete szilánkjait írja ki magából vers formában itt. Remélem át tudom adni az érzést.